A Mese

Hát hogy is kezdjem

oh hogy mondjam el?

Hisz aki megérthetné

az nem felel,elragadta

öt a dölyfös éjkirály

ki ezer éve már

a szerelemre vár.



Refrén:

Elragadta,megszerezte,

Szerelemlánccal megkötözte,

de a szive csak az enyém.

Fényes urak,ha nem tudnátok,

Két ember kell a boldogsághoz,

és ö már csak az enyém.



A felkelö nap fénye

eltakart,a féltékenység

ugy a szivembe mart,

Hisz oly hatalmas, fényes

a völegény,hát hogyan szállhatnék

harcba véle én.



Refrén



De azért én nem adom fel,

Történjen ugy,ahogyan kell.

Mert az én mesémben

a hösök gyöznek,a két szerelmes

egymásé lesz,ezért én nem adom fel.(2x)



Refrén